Ayanna writings

Előzetes Körülöttem csuklyás férfiak álltak. Mind némán kísért minket egy bizonyos hely felé, melyről csak suttogva beszéltek egymást között. A csapat gyerek, akik között álltam, rémült kifejezéssel követte a felnőtteket. A tekintetük annyira más volt, mint ami a tükörből szokott vissza nézni rám. Én nem féltem. Mégis, valahogy mind éreztük, hogy helyes, amit tenni készülünk, ugyanakkor nem tudtuk pontosan, hogy mire is vállalkozunk. A felnőttek igen kevés információt közöltek a ránk váró feladattal kapcsolatban. Fényes, kivilágított folyosókon mentünk keresztül, míg egy bársonnyal bevont ajtóhoz érkeztünk. - Egyesével – szólt halkan, mégis erőteljesen az egyik férfi, azzal finoman bekísérte a mellettem álló gyereket az ajtón. Odabentről semmi sem hallatszott. Hosszú ideig csak álltunk, és némán vártuk, hogy mi fog történni. Végül az ajtó megmozdult, és a beküldött fiú lépett ki rajta, kezében egy élesnek tűnő, hosszú dologgal. - Szép munka – sétált oda hozzá az egyik fe

Ha a menny nem is fogad vissza 12. - Szóval nem fogok többé távol maradni tőled – suttogta, majd megcsókolt. A tűz ezúttal is édesen áramlott szét a testemben. – Talán elmúlik majd az érzés, ha lefekszem veled. Ren a kanapéra fektetett, és hevesebben kezdett el csókolni. Éreztem, ahogy az ajkai végigsimítanak az arcomon, az államon, majd egyre lentebb. Fogaival gyengéden végigszántott a nyakamon, mire önkéntelenül is beletúrtam a hajába, és közelebb vontam magamhoz. A külvilág kezdett megszűnni, miközben Ren kezei felfedezőútra indultak a testemen. Csókokkal borította be a mellkasomat, a hasamat, majd fogaival ráharapott a pólóm aljára, és lassú élvezettel kezdte egyre fentebb húzni a vékony anyagot. Talán elmúlik majd az érzés, ha lefekszem veled. Ren iménti szavai úgy hatottak rám, mintha jeges vízzel öntöttek volna le. Egy nemes családból származó angyal erejével löktem le magamról a démont, majd, mielőtt átgondolhattam volna mit teszek, felkaptam a táskámat, és futásn