17. fejezet Szerencsés voltam, hogy a város szélén lévő kis hotelben még találtam üres szobát, habár az árával kevésbé voltam megelégedve. De Davidnek igaza volt; most nem mehettem vissza a lakásomba. Ha Ren valóban azt hiszi, hogy elárultam, akkor egy pillanatot sem fog várni a kivégzésemmel. A többi démonról nem is beszélve, akiknek már eddig sem tetszett, hogy ott dolgozom. A szobámba belépve fáradtan hámoztam le magamról a ruhát, hogy egy forró fürdőt vehessek. A mai nap után, úgy éreztem igazán rám fér némi kényeztetés. Lehúztam magamról a szakadt pólót, ami nem úszta meg épségben a Rennel való harcot és az ágyra dobtam, majd megindultam a fürdőszoba felé. Aztán megtorpantam az ablak felől érkező furcsa hang hallatán. Az elhúzott függönyt valami erősen meglengette. Talán nyitva hagyták az ablakot? Közelebb sétáltam hozzá, hogy alaposabban szemügyre vegyem, de mielőtt még odaértem volna, valaki elkapta a kezem. - Hol is tartottunk, angyal? – hallottam Ren hangját a há
Ezen a blogon különböző sztorikat találsz. Válogass kedvedre a címkék között.