8.5 fejezet
Wane az erkélyen térdelt, és
nézte ahogy a herceg elvezeti a sérült hercegnőt. Valamiért az jutott eszébe,
hogy jól mutatnak együtt. Ez a gondolat annyira meglepte, hogy rögtön tagadóan
rázni kezdte a fejét. Miután kitisztította a gondolatait, a korláthoz lépett és
végig nézett az azt díszítő kardokon. Megkereste a helyet, ahol a hercegnő
állt, és alaposan megvizsgálta a korlátot, de az imént történteknek nyoma sem
volt. Nem volt ott se vér, se szakadt ruhadarab. A kardok itt is ugyanolyanok
voltak, mint a többi helyen.
Wane felsóhajtott. Ezek szerint a
tervük elbukott.
Ekkor egy suhanást hallott, majd
egy éles fémet érzett a torkánál.
- Hol van a hercegnő? – kérdezte
egy női hang, mire a testőr elmosolyodott.
- A sérülteknek ágyban a helyük.
– felelte Wane.
- Válaszolj a kérdésemre. –
sziszegte a fogai között Vi, miközben közelebb vitte a tőrt a férfi torkához.
- Nemrég mentek el a herceggel. –
válaszolta. – Úgy tudom a hercegnő szobája volt az úti cél.
- Tessék?!
Wane kihasználta a nő pillanatnyi
figyelmetlenségét, elkapta a tőrt szorító karját, majd a nő mögé került és
hátra csavarta a kezét. A tőr kiesett Vi kezéből, és még mielőtt reagálhatott
volna, Wane a másik kezét is elkapta.
- Sose kerülj egy tapasztalt
harcos mögé. – súgta a férfi a testőrnő fülébe.
Vi felszisszent a fájdalomtól,
mikor megérezte Wane erős szorítását a sérült karján.
- Eressz el. – szűrte a fogai
között, és maga is meglepődött, amikor a férfi engedelmeskedett.
Vi karja erőtlenül hullott le
maga mellé. Bár Wane mögötte állt, mégsem fordult meg. Fejét lehajtotta, vállai
megereszkedtek. Egyértelműen látszott, hogy az iménti összecsapás sokat vett ki
az erejéből.
- Miért nem kísérted el őket? –
kérdezte a férfitól.
- Én, nos… hátra maradtam
nyomozni.
- Nyomozni?
Vi erre már megfordult és a férfi
szemébe nézett, de az kerülte a pillantását.
- Mi történt?
- Semmi olyan, ami miatt aggódnod
kéne. – forgatta a szemét Wane.
- A hercegnő veszélyben volt?!
- Te nagyobb veszélyben leszel,
ha továbbra is figyelmen kívül hagyod a sérülésed.
- Meg kell keresnem a hercegnőt.
– mondta Vi, de amint tett egy lépést a lábai összecsuklottak alatta.
Wane az utolsó pillanatban kapta
el, mielőtt a nő a kemény talajnak csapódott volna. Vi egész teste lángolt a
láztól. A testőrnő szaggatottan vette a levegőt, mellkasa szabálytalan
ritmusban emelkedett és süllyedt, és az arca kipirosodott. Wane a nő térdei alá
nyúlt és a karjaiba vette. Szemöldökét összeráncolva nézett végig a gondos
kötésen, ami a nő egész jobb karját beborította.
- Ha akkoriban nem lettél volna
annyira kitartó – suttogta. – Akkor nem kellett volna így megsérülnöd.
Wane magához szorította az
eszméletlen nőt, majd vissza sem nézve a bál felé, leugrott vele az erkélyről.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése