9.5 fejezet
Alaris ébren ült az ágyán, mikor
Wane megjelent az ablakában kezében egy boros üveggel. A herceg át sem
öltözött, csak összekulcsolt kézzel ült bámult maga elé. Testőre megjelenésekor
haragos pillantást vetett rá.
- Wane! Hol voltál egész este? –
förmedt rá.
- A bálon, hercegem. Ki kellett
próbálnom a kínálatot. – emelte magasba az üveget.
- Nem sikerült a tervünk, a
hercegnő sértetlen. – mondta a herceg, és idegesen beletúrt a hajába.
- Sejtettem. – felelte Wane. – Az
erkély korlátján nem találtam vért vagy más sérülésre utaló nyomot.
A herceg egy ideig hallgatott,
majd felemelte a mellette fekvő tőrt és a testőr elé dobta.
- Ez meg micsoda? – kérdezte
Wane, majd lehajolt, hogy felvegye az éles tárgyat. – A királyi család egyik
tőre? Miért adtad ezt ide?
- Ezt a hercegnő dobta rám.
- Hogyan? Hogy került ez hozzá?
Alaris beharapta az ajkát.
- Itt felejtettem, amikor
betörtünk a várba. – mondta kis hezitálás után.
- Tessék?! Te magaddal hoztad a
Rai birodalom királyi családjának egy tőrét a titkos akciónkra? – Wane a homlokához
emelte a kezét. – Ezért mondtam, hogy jobb lenne, ha egyedül mennék. Egy
hercegnek nincs elég tapasztalata az ilyen betörésekhez.
- Ijesztésnek szántam! – emelte
fel a hangját Alaris. – Azt hittem, ha eldobok egy tőrt, az arra járó hölgy
megijed majd, és elfut. De Naida hercegnő sosem azt teszi, amire számítok.
Wane a herceg elé sétált, majd letérdelt
elé. Komor arckifejezéssel nézett fel rá.
- Hercegem. – kezdte lassan, és
Alaris szemébe nézett. – Ne essen kétségbe. Csak csinálja azt, amit mindig.
Amiben a legjobb.
- A legjobb? – kérdezett vissza a
herceg.
Alaris egy pillanatra
összeráncolta a szemöldökét, pillantása az ablaküvegre tévedt, ahol tükörképe
nézett vissza rá. Majd vonásai kisimultak és bólintott.
- Igazad van. – fordult vissza
Wane-hez. – Csak azt kell csinálnom, amit a Rai birodalomban. Amihez a
legjobban értek.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése