Ugrás a fő tartalomra

Ha a menny nem is fogad vissza 5.

Ha a menny nem is fogad vissza
5.rész


Két órával később már volt egy rendes irodám, és a feladatom a démonok által kivégzettek nyomainak eltűntetése volt. Ki hitte volna, hogy a démonoknál is van, aki csak egésznap ül, és írogat?
Az irodát Brad szerezte nekem, a fehér köpenyes férfi, aki, mint kiderült kísérletekkel foglalkozik. Hogy milyen kísérletekről van szó, azt nem akartam megkérdezni. Voltak elképzeléseim mivel foglalkozhat egy démon tudós.
Bradnek mindent elmondtam magamról, miután ő volt az egyetlen személy, aki szóba állt velem ezen a helyen. És nem is voltak titkaim. A férfi pszichológiai torzulással, vagy elfajzással magyarázta a Renhez való kötöttségem, ami még az angyali feladataimtól is elszakított. Aztán nagy örömömre beszélt Renről is. Elég magas fokozatú volt, a démonok hierarchiája szerint, több beosztottja volt, és többnyire terepmunkát végzett. Értsd: embereket vagy angyalokat gyilkolt, vagy az ő meggyilkolásukra adott ki parancsot. Az ilyen dolgok hallatán még mindig felizzik bennem a düh és a vágy, hogy megmentsem őket. Nehéz lesz elnyomni.
Persze Brad nem ingyen beszélt nekem minderről. Később meg kell látogatnom a laborjában. De vállaltam a kockázatot.
Brad néhány órára magamra hagyott, én pedig úgy döntöttem meglátogatom újdonsült főnökömet, Rent. Úgy tűnik ő volt az épület tulajdonosa, és ennek a cégnek a vezetője. Az emberek kedvéért tartották a formaságokat.
A lépcsőn felérve idegesen kopogtattam az ajtaján. Szinte azonnal kinyitotta, én pedig hátrahőköltem a közelségétől. Pillantásával végigmért, tekintete kifürkészhetetlen volt.
Megköszörültem a torkom.
-          - Brad adott egy irodát. Mától itt dolgozok. – nyögtem ki nehezen.
Rennek megindult felém a keze, én pedig összerezzentem. Végül csak a kezemet fogta meg, és behúzott az irodájába. Megállt előttem és keményen a szemembe nézett.
-           - Ha nekem dolgozol, tisztában kell lenned néhány dologgal.
Bólintottam.
-           - Először is; nem öldösheted az embereimet. Másodszor; bevetésre velem jössz. Még nem győztél meg a hűségedről. És harmadszor; nem tudom, mit akarsz tőlem, de nem fogod megkapni. Csak addig mehetsz, ameddig én akarom, hogy menj. Csak azt csinálod, amit én mondok, hogy csinálj, megértetted?
Ez rendesen bántottam a büszkeségem, de egyelőre csak rábólintottam. Majd meglátja, hogy hasznosabbnak bizonyulok annál, mint, hogy így bánjon velem. És az érzéseimet sem adom fel. Nem, azok után amiken keresztül mentem miatta.
-           - A francba is, ne nézz így rám! – tolt el magától, majd visszaült az asztala mögé. – Sosem találkoztam még ilyen képességekkel, de ne használd ezt többet rajtam! Ne csináld ezt a vonzást!
A szemem tágra nyílt a meglepetéstől.
-           - Milyen vonzást? – néztem rá óvatosan.
-           - Hát ezt! Mindig meg akarlak érinteni, amikor a közelemben vagy. Hagyd abba!
A szívem hevesebben kezdett verni. Közelebb léptem az asztalához.
-           - Nincs semmilyen vonzó képességem. Ha vonzódsz hozzám, az nem egy különleges képesség miatt van. – mondtam, azzal megfordultam, és kimentem az irodájából.
Egész testemben remegtem, ahogy futottam Bradhez. Szinte feltéptem az ajtaját.
-           - Hohó! Nyugi, kislány. – rakott le óvatosan egy kémcsövet. – Beszéltél Rennel?
-           - Brad! – álltam meg az orra előtt. – Meg akarsz érinteni?
Brad mohón végignézett.
-           - Persze, hogy meg akarlak. Minden egyes szövetedből mintát akarok venni, hogy tanulmányozhassam, mennyiben különbözik egy angyal lénye egy démonétól. A halott angyalok nem voltak túl nagy segítség.
-           - Nem úgy értem! – csattantam fel. – Hanem, hogy vonzódsz-e hozzám? Érzel valami különleges erőt áradni belőlem, ami arra késztet, hogy megérints?
Brad unottam válaszolt, miközben elővett egy tűt.
-           - Nem. Ha partnert keresel egy éjszakai kalandhoz, rossz embert választottál. Különben nem Ren után futkosol? Elmúlt a kötődésed? – nézett fel meglepetten.
-           - Nem, nem múlt el – mondtam csalódottan, mire Brad megnyugodott. Úgy látszik ezt is tanulmányozni akarja, hogy alakult ki. – Csak Ren azt mondta, hogy, ha a közelében vagyok, meg akar érinteni. Azt hitte, ez valami furcsa képességem.
Brad elgondolkodva méregette a tűt, amit időközben belém szúrt, hogy vegyen egy kis vért. Szinte meg sem éreztem a fájdalmat.
-           - Amy! Legközelebb szólj, ha találkozol Rennel. Ott akarok lenni.
Beleegyezően bólintottam, miközben egyre álmosabb lettem. Talán Brad valami altatófélét is belém fecskendezett időközben? Nem, egyszerű altató nem működik egy angyalon…
-           - Brad… - próbáltam artikulálni, de a szavaim értelmetlen foszlányok voltak csak.
Nem tudtam megszólalni, nem tudtam mozdulni, és a szemem is lassan lecsukódott. Talán itt az ideje, hogy meghaljak?

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Érző komornyikom 1.

Érző komornyikom 1.rész Egy újabb iskolai nap. Vége. A diákok pakolnak, beszélgetnek, örülnek, hogy ezt a napot is túlélték.   Tervezgetik a programjaikat, randijukat és minden más délutáni szórakoztató elfoglaltságukat. Én a helyemet maradtam. Nem láttam értelmét a pakolásnak, hiszen a nagy tömegben úgyse jutnék ki egyhamar. Így hát csendesen néztem az embereket. -            - Heeeeleeeenaaaa – kiáltotta valaki a nevem a terem másik végéből. Abby volt az, a bolondos barátnőm. Szőke hajkoronája csak úgy lobogott mögötte, ahogy felém rohant. Őt ismerve megint el akarja hívni ebédelni Korey-t, és hogy ne legyen túl feltűnő, engem és Korey egyik haverját is magával rángatja. -            - Megint Korey, Abby? – kérdeztem tőle felvéve egyik vidám hangulatom látszatát. -             - Shhhh! – tette az ujját a szá...

Hakai 3.

3. fejezet A felszólításra nemcsak a kapuőrök mozdultak. Szinte a semmiből léptek elő és jelent meg a helytartók mellett is az általuk hozott őrség, és persze a király mellett is jó pár őr tűnt fel. A királyi udvar testőrkapitánya pedig a kapuőröket felügyelte. Az őrök száma egyértelműen utalt a birodalom felé irányuló bizalmatlanságra. Mintha az elmúlt húsz év békéje, és diplomáciai kapcsolata nem is létezett volna. A hatalmas kapu hangos dörgéssel mozdult meg. Mindenki feszült figyelemmel várt a túloldalt megjelenő hintóra. -        - N aida. – szólt halkan a király. – Vi veled van? -         - Mint mindig, atyám. – feleltem. Bár látszólag sehol sem volt a szóban forgó testőr, én tudtam, hogy a közelben van, és figyel. A sebe ugyan lelassította a mozdulatait, de ez nem volt elég ahhoz, hogy gátolja a feladata elvégzésében. Apám előrelépett én pedig mellé álltam. Körülöttünk szintén felsorakoztak a helytartók és a hozzájuk ta...

Érző komornyikom 5.

5.rész Másnap kómásan keltem ki az ágyból. Iszonyú rosszul aludtam, ami ritkán fordul elő velem. Az ébresztőórám hangja sértette a fülemet, és csak még hangosabb lett, amikor a sikertelen lecsapás után a földre hullott és ott folytatta őrjítő hadjáratát. Mikor felkeltem, hogy a helyére rakjam, lemehetett a vércukorszintem, mert egyszer csak elhomályosult a világ, és fekete pontok jelentek meg a szemem előtt. Megpróbáltam kitisztítani a fejem, és a fürdőszobába kullogtam. Benyitottam, majd megálltam a tükör előtt, hogy alaposan szemügyre vegyem sápadt arcomat. Csak ekkor vettem észre, hogy nem vagyok egyedül. A zuhanykabin kinyílt, és Jay nézett ki a párával borított helységből. Akaratlanul is végigmértem. Fekete fürtjei vizesen lógtak csillogó szemébe, kidolgozott felsőteste pedig fehéren derengett a fürdőszoba lágy fényében. Egy vízcsepp lassan elindult a hajáról, és végigfolyt a mellkasán. Aztán még lejjebb tévedt a szemem. - Helena? – nézett rám mogyoróbarna szeme...