Ugrás a fő tartalomra

Ha a menny nem is fogad vissza 5.

Ha a menny nem is fogad vissza
5.rész


Két órával később már volt egy rendes irodám, és a feladatom a démonok által kivégzettek nyomainak eltűntetése volt. Ki hitte volna, hogy a démonoknál is van, aki csak egésznap ül, és írogat?
Az irodát Brad szerezte nekem, a fehér köpenyes férfi, aki, mint kiderült kísérletekkel foglalkozik. Hogy milyen kísérletekről van szó, azt nem akartam megkérdezni. Voltak elképzeléseim mivel foglalkozhat egy démon tudós.
Bradnek mindent elmondtam magamról, miután ő volt az egyetlen személy, aki szóba állt velem ezen a helyen. És nem is voltak titkaim. A férfi pszichológiai torzulással, vagy elfajzással magyarázta a Renhez való kötöttségem, ami még az angyali feladataimtól is elszakított. Aztán nagy örömömre beszélt Renről is. Elég magas fokozatú volt, a démonok hierarchiája szerint, több beosztottja volt, és többnyire terepmunkát végzett. Értsd: embereket vagy angyalokat gyilkolt, vagy az ő meggyilkolásukra adott ki parancsot. Az ilyen dolgok hallatán még mindig felizzik bennem a düh és a vágy, hogy megmentsem őket. Nehéz lesz elnyomni.
Persze Brad nem ingyen beszélt nekem minderről. Később meg kell látogatnom a laborjában. De vállaltam a kockázatot.
Brad néhány órára magamra hagyott, én pedig úgy döntöttem meglátogatom újdonsült főnökömet, Rent. Úgy tűnik ő volt az épület tulajdonosa, és ennek a cégnek a vezetője. Az emberek kedvéért tartották a formaságokat.
A lépcsőn felérve idegesen kopogtattam az ajtaján. Szinte azonnal kinyitotta, én pedig hátrahőköltem a közelségétől. Pillantásával végigmért, tekintete kifürkészhetetlen volt.
Megköszörültem a torkom.
-          - Brad adott egy irodát. Mától itt dolgozok. – nyögtem ki nehezen.
Rennek megindult felém a keze, én pedig összerezzentem. Végül csak a kezemet fogta meg, és behúzott az irodájába. Megállt előttem és keményen a szemembe nézett.
-           - Ha nekem dolgozol, tisztában kell lenned néhány dologgal.
Bólintottam.
-           - Először is; nem öldösheted az embereimet. Másodszor; bevetésre velem jössz. Még nem győztél meg a hűségedről. És harmadszor; nem tudom, mit akarsz tőlem, de nem fogod megkapni. Csak addig mehetsz, ameddig én akarom, hogy menj. Csak azt csinálod, amit én mondok, hogy csinálj, megértetted?
Ez rendesen bántottam a büszkeségem, de egyelőre csak rábólintottam. Majd meglátja, hogy hasznosabbnak bizonyulok annál, mint, hogy így bánjon velem. És az érzéseimet sem adom fel. Nem, azok után amiken keresztül mentem miatta.
-           - A francba is, ne nézz így rám! – tolt el magától, majd visszaült az asztala mögé. – Sosem találkoztam még ilyen képességekkel, de ne használd ezt többet rajtam! Ne csináld ezt a vonzást!
A szemem tágra nyílt a meglepetéstől.
-           - Milyen vonzást? – néztem rá óvatosan.
-           - Hát ezt! Mindig meg akarlak érinteni, amikor a közelemben vagy. Hagyd abba!
A szívem hevesebben kezdett verni. Közelebb léptem az asztalához.
-           - Nincs semmilyen vonzó képességem. Ha vonzódsz hozzám, az nem egy különleges képesség miatt van. – mondtam, azzal megfordultam, és kimentem az irodájából.
Egész testemben remegtem, ahogy futottam Bradhez. Szinte feltéptem az ajtaját.
-           - Hohó! Nyugi, kislány. – rakott le óvatosan egy kémcsövet. – Beszéltél Rennel?
-           - Brad! – álltam meg az orra előtt. – Meg akarsz érinteni?
Brad mohón végignézett.
-           - Persze, hogy meg akarlak. Minden egyes szövetedből mintát akarok venni, hogy tanulmányozhassam, mennyiben különbözik egy angyal lénye egy démonétól. A halott angyalok nem voltak túl nagy segítség.
-           - Nem úgy értem! – csattantam fel. – Hanem, hogy vonzódsz-e hozzám? Érzel valami különleges erőt áradni belőlem, ami arra késztet, hogy megérints?
Brad unottam válaszolt, miközben elővett egy tűt.
-           - Nem. Ha partnert keresel egy éjszakai kalandhoz, rossz embert választottál. Különben nem Ren után futkosol? Elmúlt a kötődésed? – nézett fel meglepetten.
-           - Nem, nem múlt el – mondtam csalódottan, mire Brad megnyugodott. Úgy látszik ezt is tanulmányozni akarja, hogy alakult ki. – Csak Ren azt mondta, hogy, ha a közelében vagyok, meg akar érinteni. Azt hitte, ez valami furcsa képességem.
Brad elgondolkodva méregette a tűt, amit időközben belém szúrt, hogy vegyen egy kis vért. Szinte meg sem éreztem a fájdalmat.
-           - Amy! Legközelebb szólj, ha találkozol Rennel. Ott akarok lenni.
Beleegyezően bólintottam, miközben egyre álmosabb lettem. Talán Brad valami altatófélét is belém fecskendezett időközben? Nem, egyszerű altató nem működik egy angyalon…
-           - Brad… - próbáltam artikulálni, de a szavaim értelmetlen foszlányok voltak csak.
Nem tudtam megszólalni, nem tudtam mozdulni, és a szemem is lassan lecsukódott. Talán itt az ideje, hogy meghaljak?

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hakai 7.

 7. fejezet Mélyen beszívtam a hűvös éjszakai levegőt, amitől egy pillanatra elmúlt a fűző okozta fájdalom a mellkasomban. Elengedtem a herceg karját és odaléptem az erkély kerítéséhez, melyet az égfelé mutató hegyes fémkardok díszítettek. Lenéztem az udvarra. Akárcsak a kastély, most ez is sokkal jobban ki volt világítva, mint általában. Alaris mellém lépett, kezeit összekulcsolta maga mögött. Egyenes tartása olyan volt, mint az enyém. Ebben a pillanatban le se tagadhatta volna, hogy herceg. -           Kellemes az idő. – mondta. Bólintottam. -           Köszönöm, hogy kihívott. Jól esik a hűvös levegő. A herceg tekintete a cipőm felé fordult. -           Nem kényelmetlen? – kérdezte. -           Micsoda? Alaris visszafordult az udvar felé. -           Nem számít. Felejtse el. Elmosolyodtam. Tudtam, hogy a herceg értette. Szavak nélkül, pontosan tudja. Ha nemesnek születtél… Nem. Ha a királyi családba születtél, nincs olyan, hogy kényelmetlen. Csak szükséges és szüks

Hakai 8.

 8. fejezet Jobb kezemmel a hideg kerítésbe kapaszkodtam. A hátamba éles fájdalom nyilallt ahogy a kerítést díszítő hegyes kardok a bőrömbe fúródtak. Éreztem, hogy a ruhám elszakadt, mivel a fémkardok a bőrömet karcolták. Körbe néztem, és próbáltam keresni a veszély forrását. -           Mi értelme a jelenlétednek, ha képtelen vagy a feladatod elvégzésére?! – hallottam Alaris ingerült hangját. Megpróbáltam fókuszálni a sötétben, és megláttam a herceg előtt térdelő Wane alakját. -           Sajnálom, hercegem. Nem voltam elég gyors. -           A lassúságod a vesztünket is okozhatta volna! – kiáltotta a herceg, majd elindult felém. – Hercegnő, jól van? A herceg lába alatt ropogott valami. Lenéztem, és egy összetört üveg darabjait pillantottam meg. -           Mi történt? – kérdeztem. -           Egy borosüveg gurult le a tetőről. – felelte Alaris. – Elnézést kérek az iménti durva viselkedésemért, de ha nem lököm odébb, a hercegnő fejére esett volna. Jól érzi magát? Nem ese

Another World

Another World A tévé előtt ültem, és hallgattam a híreket. Nem ez az első alkalom, hogy beszélnek róla. Engem mégis hirtelen ért. A játék egyre népesebb lesz, az ezres kezdőlétszámhoz képest szinte hihetetlen, hogy már a százezrest közelíti. Ez viszont nem maradhat sokáig rejtve a világ más részei elől, hamarosan az újságírók is fel fogják kapni a hírt. Ha pedig ez megtörténik, a legendáról lassan lehull a lepel. Hiszen informátorokat nem nehéz találni... Csupán jó helyen kell keresni őket. Jake… csak nem leszel hamarosan az ellenségem? Keserűen elmosolyodtam, és felálltam a kanapéról. Anyám még nem ért haza, szerdánként késő estig dolgozik. Megszokta, hogy ilyenkor már nem talál ébren. Felmentem a szobámba és ledőltem az ágyamba. A játékhoz különös módon lehet csatlakozni. Fejpánt, sisak és két-két chipes pánt kell a csuklókra és a bokákra. A rendszer képes felmérni ezáltal az egész alakot, és arcot, majd ugyanúgy megjeleníti a testet a virtuális világban is. Mindenki