Ugrás a fő tartalomra

Ha a menny nem is fogad vissza 5.

Ha a menny nem is fogad vissza
5.rész


Két órával később már volt egy rendes irodám, és a feladatom a démonok által kivégzettek nyomainak eltűntetése volt. Ki hitte volna, hogy a démonoknál is van, aki csak egésznap ül, és írogat?
Az irodát Brad szerezte nekem, a fehér köpenyes férfi, aki, mint kiderült kísérletekkel foglalkozik. Hogy milyen kísérletekről van szó, azt nem akartam megkérdezni. Voltak elképzeléseim mivel foglalkozhat egy démon tudós.
Bradnek mindent elmondtam magamról, miután ő volt az egyetlen személy, aki szóba állt velem ezen a helyen. És nem is voltak titkaim. A férfi pszichológiai torzulással, vagy elfajzással magyarázta a Renhez való kötöttségem, ami még az angyali feladataimtól is elszakított. Aztán nagy örömömre beszélt Renről is. Elég magas fokozatú volt, a démonok hierarchiája szerint, több beosztottja volt, és többnyire terepmunkát végzett. Értsd: embereket vagy angyalokat gyilkolt, vagy az ő meggyilkolásukra adott ki parancsot. Az ilyen dolgok hallatán még mindig felizzik bennem a düh és a vágy, hogy megmentsem őket. Nehéz lesz elnyomni.
Persze Brad nem ingyen beszélt nekem minderről. Később meg kell látogatnom a laborjában. De vállaltam a kockázatot.
Brad néhány órára magamra hagyott, én pedig úgy döntöttem meglátogatom újdonsült főnökömet, Rent. Úgy tűnik ő volt az épület tulajdonosa, és ennek a cégnek a vezetője. Az emberek kedvéért tartották a formaságokat.
A lépcsőn felérve idegesen kopogtattam az ajtaján. Szinte azonnal kinyitotta, én pedig hátrahőköltem a közelségétől. Pillantásával végigmért, tekintete kifürkészhetetlen volt.
Megköszörültem a torkom.
-          - Brad adott egy irodát. Mától itt dolgozok. – nyögtem ki nehezen.
Rennek megindult felém a keze, én pedig összerezzentem. Végül csak a kezemet fogta meg, és behúzott az irodájába. Megállt előttem és keményen a szemembe nézett.
-           - Ha nekem dolgozol, tisztában kell lenned néhány dologgal.
Bólintottam.
-           - Először is; nem öldösheted az embereimet. Másodszor; bevetésre velem jössz. Még nem győztél meg a hűségedről. És harmadszor; nem tudom, mit akarsz tőlem, de nem fogod megkapni. Csak addig mehetsz, ameddig én akarom, hogy menj. Csak azt csinálod, amit én mondok, hogy csinálj, megértetted?
Ez rendesen bántottam a büszkeségem, de egyelőre csak rábólintottam. Majd meglátja, hogy hasznosabbnak bizonyulok annál, mint, hogy így bánjon velem. És az érzéseimet sem adom fel. Nem, azok után amiken keresztül mentem miatta.
-           - A francba is, ne nézz így rám! – tolt el magától, majd visszaült az asztala mögé. – Sosem találkoztam még ilyen képességekkel, de ne használd ezt többet rajtam! Ne csináld ezt a vonzást!
A szemem tágra nyílt a meglepetéstől.
-           - Milyen vonzást? – néztem rá óvatosan.
-           - Hát ezt! Mindig meg akarlak érinteni, amikor a közelemben vagy. Hagyd abba!
A szívem hevesebben kezdett verni. Közelebb léptem az asztalához.
-           - Nincs semmilyen vonzó képességem. Ha vonzódsz hozzám, az nem egy különleges képesség miatt van. – mondtam, azzal megfordultam, és kimentem az irodájából.
Egész testemben remegtem, ahogy futottam Bradhez. Szinte feltéptem az ajtaját.
-           - Hohó! Nyugi, kislány. – rakott le óvatosan egy kémcsövet. – Beszéltél Rennel?
-           - Brad! – álltam meg az orra előtt. – Meg akarsz érinteni?
Brad mohón végignézett.
-           - Persze, hogy meg akarlak. Minden egyes szövetedből mintát akarok venni, hogy tanulmányozhassam, mennyiben különbözik egy angyal lénye egy démonétól. A halott angyalok nem voltak túl nagy segítség.
-           - Nem úgy értem! – csattantam fel. – Hanem, hogy vonzódsz-e hozzám? Érzel valami különleges erőt áradni belőlem, ami arra késztet, hogy megérints?
Brad unottam válaszolt, miközben elővett egy tűt.
-           - Nem. Ha partnert keresel egy éjszakai kalandhoz, rossz embert választottál. Különben nem Ren után futkosol? Elmúlt a kötődésed? – nézett fel meglepetten.
-           - Nem, nem múlt el – mondtam csalódottan, mire Brad megnyugodott. Úgy látszik ezt is tanulmányozni akarja, hogy alakult ki. – Csak Ren azt mondta, hogy, ha a közelében vagyok, meg akar érinteni. Azt hitte, ez valami furcsa képességem.
Brad elgondolkodva méregette a tűt, amit időközben belém szúrt, hogy vegyen egy kis vért. Szinte meg sem éreztem a fájdalmat.
-           - Amy! Legközelebb szólj, ha találkozol Rennel. Ott akarok lenni.
Beleegyezően bólintottam, miközben egyre álmosabb lettem. Talán Brad valami altatófélét is belém fecskendezett időközben? Nem, egyszerű altató nem működik egy angyalon…
-           - Brad… - próbáltam artikulálni, de a szavaim értelmetlen foszlányok voltak csak.
Nem tudtam megszólalni, nem tudtam mozdulni, és a szemem is lassan lecsukódott. Talán itt az ideje, hogy meghaljak?

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Érző komornyikom 5.

5.rész Másnap kómásan keltem ki az ágyból. Iszonyú rosszul aludtam, ami ritkán fordul elő velem. Az ébresztőórám hangja sértette a fülemet, és csak még hangosabb lett, amikor a sikertelen lecsapás után a földre hullott és ott folytatta őrjítő hadjáratát. Mikor felkeltem, hogy a helyére rakjam, lemehetett a vércukorszintem, mert egyszer csak elhomályosult a világ, és fekete pontok jelentek meg a szemem előtt. Megpróbáltam kitisztítani a fejem, és a fürdőszobába kullogtam. Benyitottam, majd megálltam a tükör előtt, hogy alaposan szemügyre vegyem sápadt arcomat. Csak ekkor vettem észre, hogy nem vagyok egyedül. A zuhanykabin kinyílt, és Jay nézett ki a párával borított helységből. Akaratlanul is végigmértem. Fekete fürtjei vizesen lógtak csillogó szemébe, kidolgozott felsőteste pedig fehéren derengett a fürdőszoba lágy fényében. Egy vízcsepp lassan elindult a hajáról, és végigfolyt a mellkasán. Aztán még lejjebb tévedt a szemem. - Helena? – nézett rám mogyoróbarna szeme...

Hakai 3.

3. fejezet A felszólításra nemcsak a kapuőrök mozdultak. Szinte a semmiből léptek elő és jelent meg a helytartók mellett is az általuk hozott őrség, és persze a király mellett is jó pár őr tűnt fel. A királyi udvar testőrkapitánya pedig a kapuőröket felügyelte. Az őrök száma egyértelműen utalt a birodalom felé irányuló bizalmatlanságra. Mintha az elmúlt húsz év békéje, és diplomáciai kapcsolata nem is létezett volna. A hatalmas kapu hangos dörgéssel mozdult meg. Mindenki feszült figyelemmel várt a túloldalt megjelenő hintóra. -        - N aida. – szólt halkan a király. – Vi veled van? -         - Mint mindig, atyám. – feleltem. Bár látszólag sehol sem volt a szóban forgó testőr, én tudtam, hogy a közelben van, és figyel. A sebe ugyan lelassította a mozdulatait, de ez nem volt elég ahhoz, hogy gátolja a feladata elvégzésében. Apám előrelépett én pedig mellé álltam. Körülöttünk szintén felsorakoztak a helytartók és a hozzájuk ta...

Ha a menny nem is fogad vissza 14.

14. fejezet A nap hátralevő részét az ágyamban töltöttem. Bár a fájdalom elmúlt, a testem kimerültnek és nehéznek éreztem. Este viszont úgy gondoltam, vissza kell menjek az irodába. Nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy emberek tűnnek el. Volt egy olyan érzésem, hogy ez nem Ren műve. Én is része voltam annak a csapatnak, akik azért felelősek, hogy a démonok által kivégzett emberek utáni nyomokat eltüntessék, de egyetlen olyan feladatot sem kaptam, ami olyan eltűnt emberekre vonatkozott volna, akik idevalósiak. Bár elképzelhető, hogy Ren direkt nem nekem adta ezeket az aktákat, ennek nem láttam értelmét. Ha pedig igazam van, akkor egy másik démonról van szó. Egy rivális. Ráadásul David is bekerült a képbe. A nyomozó hamar rá fog jönni, hogy Ren vezeti ennek a városnak a démonait. És akkor támadást indít. Bennem pedig nem voltak kétségek afelől, hogy kinek az oldalára állok. Muszáj beszélnem Rennel. És meg kell védenem őt. De mindenekelőtt Braddel kell találkoznom. Rá kell jön...